Kedves Érdeklődő!
Amennyiben valaki a község történetét akarja tanulmányozni jó ha elsőként a Révai Nagy Lexikonját veszi a kezébe. Igaz ebben nem írnak túl sokat erről a festői környezetben elterülő hangulatos községről.
„Alsóvadász, nagyk. Abauj-Torna vm. szikszói j.-ban, (1900-as adat) 1745 magyar lak., gôzmalommal, postahivatallal ; u. t. Szikszó. Református temploma a hussziták idejébôl való. Régente a Rákócziak, Perényiek és Csákyak birták, most gróf Hunyadi-birtok.”
*
Alsóvadász egy kis falu Magyarország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Cserehát dombvidék déli részén terül el. Miskolctól északkeleti irányban kb. 25 kilométerre fekszik.
A terület az őskor óta lakott. Ezt bizonyítja a 70-es években megtalált kőbalta, amely jelenleg a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg. A településeket - Alsóvadászt, Jánosdot és Vízvölgyet - az Aba nemzetség hozta létre a honfoglalás után (11. század).
Vizvölgy (Wyzwelg) rövid életű település volt, amely az Árpád-kor végén már nem létezett. Létezéséről csak korabeli dokumentumokból tudunk. Alsóvadász és Nyomár között feküdt, és feltehetően a tatárjárás során pusztult el.
Jánosd (Janustelky) első említése 1280-ból való. Az elnevezése valószínűleg tulajdonosának nevéből adódik. Jánosd 1280-ban elnéptelenedett, azonban ez nem tartott hosszú ideig, melyet bizonyít egy dézsmáról szóló feljegyzés 1317-ből.
Alsóvadászt 1317-ben említik először Vadaz néven, amely foglalkozást jelöl, ugyanis a település lakói az Árpád-korban királyi vadászok voltak. 1329-ben Miklósfalva néven említik az oklevelek (Wadaz alio nomine Michlosfalwa), melynek az oka, hogy a király Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adta a területet.
1403-ban Zsigmod király a Perényi család tagjának, Péternek adományozta Vadászt és Jánosdot.
1427-ben összeírást tartottak. Az összeírás során 64 portát jegyeztek fel. Egy - egy portán három - négy családfő (homines) lakott. Alsóvadász Szikszó után a környék második legnépesebb települése volt.
1588-ban török csapatok büntetőportyát tartottak Szikszó ellen. A Szikszóiak a fallal megerősített templomba menekültek, de az ágyúkkal felfegyverzett török ellen nem sokáig tudták volna magukat tartani. Rákóczi Zsigmond jelentést kapott a támadásról és intézkedett Szikszó felmentése érdekében. A felmentő csapatok Alsóvadászon találkoztak. A hosszas csatában kb 2000 török esett el. A török katonákat az Alsóvadász felé vezető út és a Vadász-patak közé temették. A néphit szerint az itt emelkedő mesterséges domb az elesett török harcosokból épült fel. Erről neve is tanúskodik: Törökhalom.
A környező megyék sorra behódoltak a töröknek, mikor Abaúj is sorra került, több helységben elbujdostak a behódolás helyett, Alsóvadász lakói pedig az egri töröknek adóztak.
A török hódoltság után a község hamar megújult. A Sherédy, majd a Békény család után a 16. században a Rákócziak birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc során Alsóvadász elpusztult, 1720-ban a Csáky család telepítette újra.
A 19. század reformeszméi Alsóvadászra is eljutottak a református egyházon keresztül. A egyház óvoda építéséhez kezdett és emelte iskolájának színvonalát.
Az 1848-49-es szabadságharc idején Alsóvadászról is nemzetőrök és honvédek álltak be Kossuth Lajos seregébe.
A 19. században a falu lakossága folyamatosan gyarapodott. 1851-ben 1153 református, 80 római katolikus, 220 görög katolikus és 42 zsidó élt. Összesen 1295 fő. 1869-ben 1570-en, 1900-ban pedig már 1745-en éltek a településen.
Alsóvadász és Jánosd községek 1906-ban egyesültek, megalkotva a mai Alsóvadász községet.
A két világháborúnak itt is sok áldozata volt. Az I. világháborúban 27 a II. világháborúban 24 alsóvadászi katona esett el.
Az 1950-es években több családot telepítettek ki Alsóvadászra. Köztük volt Bethlen András gróf az egykori miniszterelnök fia.
Az 1956-os forradalom idején erőszakos cselekmény nem volt a településen.
